Évtizedek óta dolgozom gyógytornászként daganatos betegekkel, így egyrészt napi szinten látom az onkológia óriási fejlődését, az egyre javuló életesélyeket, másrészt pedig tapasztalom azokat a
nehézségeket, dilemmákat és kihívásokat, amelyeket egy rosszindulatú betegség diagnózisa hoz. A Gyógyulj Velünk Egyesület életében megalakulása óta aktívan részt veszek önkénesként, fizioterapeutaként, elnökségi tagként, a nemzetközi kapcsolatok építőjeként, 2024 óta pedig immár egyesületi elnökként.

Debrecenben születtem, de fiatalon Budapestre kerültem, 1987-ben az Orvos Továbbképző Intézet gyógytornászképző szakán szereztem diplomát. Két évig a szekszárdi Balassa János Kórházban dolgoztam, majd három évig ösztöndíjjal egy német limfológiai klinikára kerültem, mely megalapozta a későbbi szakmai pályafutásomat. Itt köteleződtem el az onkológia iránt. A daganatos betegek műtétre való felkészítésének, lábadozásának és rehabilitációjának segítése mellett a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Fizioterápia Tanszékének oktatójaként részt veszek a hazai és a külföldi gyógytornász hallgatók képzésében magyar és angol nyelven.

Szeretem a kihívásokat, az új feladatokat, ha jut rá időm, szeretek utazni, olvasni, színházba járni,
zenét hallgatni. Kiterjedt mozaik családban élek történész férjemmel: négy fiú és két unoka ad
nekünk néha feladatot, gyakran örömöt.

Idén tíz éve, 2015-ben diagnosztizáltak nálam előrehaladott daganatos betegséget, rendkívül rossz életkilátással. Fantasztikus orvosaimnak, illetve az orvostudomány vívmányainak köszönhetően másfél éves terápia után meggyógyultam, és azóta is aktívan élem az életem. Már az utókezelés során is jártam a Rohánszky Magda vezette Tűzmadár házba, ott vált világossá, milyen nagy segítséget nyújthat egy sorstársakból álló közösség, milyen fontos a lelki és fizikai utógondozás. 

Daganatmentességem első időszakában rengeteg érintett ismerős vagy ismerős hozzátartozója keresett meg konkrét kérdésekkel, vagy csupán lelki támaszt remélve. Ez máig sem változott, én pedig szívesen lépek kapcsolatba minden segítséget kérővel. Az Egyesület elnöke, Kapitány Zsuzsa kérésére (aki az utókezelés alatt gyógytornászom volt) részt vettem néhány beszélgetésen frissen gyógyultakkal, és gyógytornász hallgatókkal egyaránt. Biztos vagyok benne, hogy az éppen megküzdőknek és a gyógyultaknak is alapvető fontosságú a közösséghez tartozás élménye. Ebben szeretnék szerény eszközeimmel segíteni, és így az egyesület munkájához hozzájárulni.

Többszörös ráktúlélő vagyok: volt daganat a hasnyálmirigyemnél, kialakult prosztatarákom, majd vesetumorom. A Gyógyulj Velünk Egyesületnek szinte megalakulása óta aktív tagja vagyok.
Szeretném, ha a betegtámogató szervezetekkel összefogva minél szélesebb körben tudnánk segítséget nyújtani betegtársainknak és a hozzátartozóiknak. 1950-ben születtem, aktívan
sportoltam, néptáncos voltam, két lányom van és két fiú unokám.
Amikor új beteggel találkozom, aki megkérdez a tapasztalatomról, mindig elmondom: ne keseredjen el. Ma már sokkal nagyobb esély van meggyógyulni vagy sokáig jól lenni daganatos betegként is, mint amennyi esélyem nekem volt. Mégis itt vagyok! Talán más betegtársamnak is erőt adhat, amikor látja: nemhogy egy, hanem három különböző daganatból is lehet esély meggyógyulni. Szeretnék példát mutatni, hogy a rákot túl lehet élni!

2014-ben tünetmentesen jelentkeztem vastagbél-szűrésre, mert mindig fontosnak tartottam a betegségek megelőzését. A vizsgálat során egy nagyon kezdeti stádiumú vastagbéldaganatot távolítottak el, azóta tünetmentes vagyok. Érintettségem miatt megértem a gyógyulni vágyók gondolatait, problémáit, szeretném őket biztatni a pozitív hozzáállásra. „Az aggódás olyan, mint a hintaló, nem visz sehová.” Jelenleg még aktívan dolgozom egy biztonságtechnikai cégnél. Sűrű elfoglaltságaim mellett mindig igyekszem időt szakítani arra, hogy rokonaimat, barátaimat, ismerőseimet és 2014 óta az egyesületi tagtársaimat is tájékoztassam arról, mit tehetnek az egészségükért, például az aktuális kiadványainkból való tanulással és a szűréseken való részvétellel.

Dr. Zádeczky Sándor nyugdíjas gyógyszerész vagyok, a szolnoki tagok képviseletében kerültem a vezetőségi tagok közé. Két gyermekem és két unokám van, három éve özvegy vagyok. A daganatos betegségekkel kapcsolatban több előadást tartottam Szolnokon és az egyesületben is. Ezt a munkámat a továbbiakban is folytatni kívánom, kiegészítve azzal, hogy segítek a szakmai kiadványok szolnoki terjseztésében.

A Rákgyógyítás országos magazin és a www.rakgyogyitas.hu portál főszerkesztőjeként célkitűzésem mankót nyújtani a rákbetegséggel szembesülő embereknek és családtagjaiknak, hogy ne vesszenek el az egészségügy útvesztőiben, tudják, értsék, mi és miért történik velük. Tudatosítani szeretnénk minél több emberben, hogy senki sem készül rákbetegnek, de bárki szembesülhet egy félelmetes diagnózissal. A civilszervezet szóvivőjeként dolgom, hogy minél többen megkapják és meghallják e sorstársközösség tagjainak üzenetét, amikor a betegtársak és családjaik vagy az egészségesek (magukat annak tudók) érdekében hallatják a hangjukat.