Mit ehet egy rákbeteg? Szinte mindent!

Nincs olyan étel, ami tiltólistán lenne a daganatos betegeknél. Kímélő, könnyen emészthető étrend javasolt, s az elvonásokon alapuló szélsőséges diétákat el kell kerülni. Az onkológiai kezelések idején fennálló étvágytalanság és hányinger közepette a beteg egyik legfontosabb teendője az erőnlétének a megőrzése.

A betegség alatti étrendi iránymutatások nem sokban különböznek az egészséges táplálkozás alapvető jellemzőitől. Betegként is azt kell szem előtt tartani: a szervezetnek mindenféle tápanyagra szüksége van. A zöldségek és gyümölcsök mellett fontos a könnyebben emészthető húsételek vagy a tejtermékek fogyasztása is: akik a tejet nem szeretik vagy nem bírja a gyomruk, azoknak tejföl, joghurt, kefír, túró és sajt javasolható. Tévhit tehát az, hogy daganatos betegeknek nem szabad húst vagy tejet fogyasztani: az izmokat felépítő fehérjék biztosítása ugyanis elengedhetetlen. A rostokban gazdag alapanyagok minden egészséges étrend alapjai, mivel általuk a károsító salakanyagok kevesebb ideig vannak a bélrendszerben (viszont egy daganatműtét után vagy vastagbélrákos betegnél a túl sok rostbevitel, például a puffasztó káposztafélék vagy hüvelyesek fokozhatják a panaszokat).

Az erősen fűszeres, zsíros, nehezen emészthető ételeket érdemes kerülni, de máskülönben nincs tiltólista. Ha valamilyen diagnosztikai vizsgálat, operáció vagy speciális kezelés miatt a kezelőorvos részéről aktuálisan nincs korlátozás, akkor a beteg ehet és – egyen is – bármit, amit megkíván. A kemoterápia nem a böjt, nem az egyoldalú táplálkozás, nem a diéta, a méregtelenítés, a léböjtkúra ideje, minden falat az egészséget szolgálja. A túlzott antioxidáns bevitel, a mesterséges vitaminbombák rendszeres szedése viszont közel sem biztos, hogy segítik az állapotjavulást, azok némelyike ugyanis még csökkentheti is az onkológiai kezelések hatékonyságát. A dietetikusok többsége a természetes összetevőkben gazdag táplálkozást ajánlja, s azt tanácsolja, hogy az étrend-kiegészítő kapszulákra szánt pénzt inkább a piacon költsék el a betegek.

Ha keveset tud enni valaki, fontos, hogy amit eszik, az minél táplálóbb legyen. Ezt segíthetik a tejszínnel dúsított krémlevesek, a tejszínnel és zsírdús tejjel táplálóbbá tett turmixok, pudingok. A túl sós, fűszeres vagy zsírral átitatott  rágcsálnivalók (chips) nem ajánlottak, de a nassolás nem tilos, sőt a „többször enni keveset” elv célravezető lehet.

Előfordul, hogy a táplálékkal nem sikerül bevinni elég kalóriát a szervezetbe, ekkor receptre írhat fel az onkológus vagy szakorvosi javaslatra a háziorvos speciálisan a daganatos betegek fogyását ellensúlyozni célzó tápszereket, amelyek sós vagy édes ízű, nagy kalóriatartalmú, könnyen emészthető táplálékok.

Hasmenés idején rostszegény táplálékok (rizs, keksz, krumplipüré) enyhíthetik a panaszokat, s fontos a folyamatos folyadékpótlás a kiszáradás elkerülése érdekében. Székrekedés esetén – ha valami miatt nincs ellenjavallatuk – a rostos ételek (barna kenyér, gyümölcs, műzli, zöldségek) segíthetnek; a bélműködést a szilvalekvár, a paradicsom, a sóska vagy a spenót is serkentheti. A hányingert, a hányást, az émelygést sok esetben a kezelőorvos által megfelelően kiválasztott és adagolt hányáscsillapító gyógyszerekkel, másrészt házi praktikákkal is lehet mérsékelni (erről szóló cikkünk a 12-13. oldalon olvasható).