Egyre hosszabb távon kell menedzselni a mellékhatásokat

Két-három évtizeddel ezelőtt leginkább még csak a rövid távú mellékhatásokra figyeltek az orvosok, s kevésbé volt szempont, hogy mi lesz a betegekkel 3, 5 vagy 10 év múlva. Mára megváltozott a helyzet.

Dr. Ruzsa Ágnes, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház onkológiai centrumának vezető főorvosa úgy fogalmaz: régen nem voltak olyan jók az életkilátások, mint ma, ezért sokkal kevesebb daganatos beteget érintett az onkológiai kezelések hosszabb távú mellékhatásainak problémája. A korai felismeréssel, a véglegesen meggyógyítható betegek arányának fokozatos emelkedésével és a betegség diagnózisa utáni általános élettartam-növekedéssel viszont egyre inkább oda kell figyelni a kései mellékhatásokra is.

Az onkológiai kezelések mellékhatásainak jelentős része átmeneti, s idővel elmúlik, ám lehetnek maradandó károsodások vagy növekedhet újabb betegségek kockázata, s ezért is fontos a rendszeres kontroll, hogy egy akár évek elteltével jelentkező nem kívánt hatást is mielőbb fel lehessen ismerni és kontrollálni.  Ruzsa Ágnes példaként említi, hogy ilyen kihívás például a fiatalabb betegek termékenységének megőrzése, hogy ha túl lesznek a betegségen, még vállalhassanak gyerekeket. De idősebb korban is egyre inkább odafigyelnek a gyógyszerek messzebbre kiható mellékhatás profiljára: amikor van választási lehetőség, akkor az is döntő tényező a kezelési terv felállításában, hogy melyik terápia illeszthető bele jobban a beteg hosszabb távú terveibe, életvitelébe.