Áttekintés a hospice-ról

Amikor szembesülünk a rák diagnózisával, attól a pillanattól kezdve nem tudjuk kitörölni tudatunkból az elmúlás és a halál gondolatát. Ez akkor is így van, ha betegségünk stádiuma 90 százalék feletti reményt ad a teljes gyógyulásra.

Egy krónikus, esetleg halálos kimenetelű betegség diagnózisát megismerve kétség és remény között egyensúlyozunk, s az onkológiai kezelések során ezt a kettős érzés rányomja bélyegét mindennapi életünkre is. Amennyiben az onkológiai kezelések célja nem a teljes gyógyulás elérése, hanem a betegség időszakos visszaszorítása, illetve egyensúlyban tartása, a beteg és családja előbb vagy utóbb eljut abba a helyzetbe, hogy az aktív onkológiai kezelések után gondoskodni kell a beteg ápolásáról, ellátásáról.

A hospice az életük végén járó betegek humánus gondozását végző, az emberhez méltó életvégért küzdő mozgalom neve. A hospice gondozás célja a betegek életminőségének javítása – testi és lelki szenvedéseinek enyhítése, fizikai és szellemi aktivitásuk támogatása, valamint a hozzátartozóik segítése a betegség és a gyász terheinek elviselésében.

A hospice fogalmához szorosan kapcsolódik a palliatív kezelés is: ez olyan ellátási forma, aminek a célja a beteg tüneteinek enyhítése. A WHO definíciója szerint a palliatív ellátás olyan megközelítés, amely az életet megrövidítő betegség kísérő problémáitól szenvedő páciens és családja életminőségét javítja azáltal, hogy megelőzi és csillapítja a szenvedést a fájdalom, a fizikai, pszichoszociális és spirituális problémák meghatározásával, kifogástalan értékelésével és kezelésével.

A betegeknek szerte a világon, s így hazánkban is egyre nagyobb az igénye arra, hogy amikor már aktív onkológiai kezelés nem segíthet az állapotukon, megfelelő palliatív kezelési módszerekkel tüneti kezelést kaphassanak, amely segít panaszaik enyhítésében, tüneteik csökkentésében. A hospice szervezetek célja, hogy a betegek ne elhagyatottan és kiszolgáltatottan, testi és lelki gyötrelmek között töltsék el életük legutolsó időszakát.

1991-ben Polcz Alaine közreműködésével alakult meg a Magyar Hospice Alapítvány, mely céljainak megfelelően a rákbetegek számára elviselhetővé és emberhez méltóvá teszi életük utolsó szakaszát. Az intézmény alaptevékenysége a fájdalomcsillapítás, a betegek méltóságának utolsó pillanatig való megőrzése, családjuk pszichológiai támogatása. A gyógyíthatatlan rákbetegeket otthonukban, valamint szükség esetén a budapesti, illetve a számos Hospice ház egyikében gondozhatják: az ápolás, gondozás egyénre szabott és térítésmentes.

A hospice szemlélet a halált az élet részének tekinti, s a hospice szolgálatok munkatársai azért dolgoznak, hogy a betegek életük utolsó szakaszában életminőségük megérzése mellett megőrizhessék emberi tartásukat, elrendezhessék dolgaikat családjuk körében és az élet más területein.

A hospice szemlélet egyszerre filozófia és – optimális esetben – jól strukturált szolgáltató rendszer, amely a beteg igényeinek megfelelő ápolást és gondoskodást tud biztosítani. Erre a gondoskodásra többféle formában kerülhet sor: történhet a beteg lakásán, házi ápolás formájában, illetve egy hospice házban vagy valamely egészségügyi intézmény osztályaként, fekvőbeteg ellátást biztosítva.

Sok végstádiumú beteg ott szeretne meghalni, ahol élt, a saját lakásában, családja körében. Azt, hogy milyen formában történjen a betegről a gondoskodás, nemcsak a beteg állapota, betegségének lefolyása befolyásolja, hanem családi helyzete, rokoni-baráti kapcsolatai is. Egy egyedülálló beteget nem lehet otthonában gondozni, mert az ambuláns hospice ellátásnak, amely házi ápolás formájában történik, feltétele, hogy a hospice munkatársa együtt működhessenek a családtagokkal, akik képesek biztosítani a beteg napi rendszeres ellátását és felügyeletét, s csak egy vagy néhány órás szaksegítségre van szükségük. Az egyedül lévő beteg ellátása optimálisabb valamilyen egészségügyi intézmény vagy hospice-ház fekvőbeteg osztályán.

A hospice ellátásban sokféle szakember vehet részt: orvos, nővér, pszichológus, lelkész, gyógytornász, dietetikus, szociális munkás, családgondozó. A betegekről való gondoskodásban fontos szerepük lehet az önkénteseknek is, akik megfelelő képzés után segítséget nyújthatnak a haldoklónak.

Optimális esetben a hospice ellátás nem zárul le a beteg halálával: a hospice szolgálatok a gyászoló családtagoknak is segítséget nyújthatnak a veszteség feldolgozásában.

Magyarországon egy 2013-as felmérés szerint 87 betegellátó intézmény és szervezet végez hospice tevékenységet: 14 intézményben folyik fekvőbeteg ellátás (200 ágyon), 68 szervezet otthoni ellátás és mobil team keretében folytat hospice tevékenységet, illetve 3 helyen palliatív járóbeteg-gondozás is folyik.

A lakóhelye alapján kikereshető, hogy Ön melyik intézményben jogosult hospice ellátásra (http://www.hospice.hu/hospice-ok/intezmenyi-szolgaltatok).

Forrás: Rákgyógyítás Magazin, Magyar Hospice-Palliatív Egyesület és ODBK