Áttekintés az étrend-kiegészítőkről

Nemzetközi felmérések szerint az utóbbi néhány évtizedben jelentősen megnőtt a gyógyszereik mellett további kiegészítő termékeket, étrend-kiegészítőket, növényi készítményeket, „csodaszereket” alkalmazó betegek aránya. A gyakorlati tapasztalat és a termékek forgalmi adatai azt bizonyítják, hogy hazánkban is ez a tendencia érvényesül. A kiegészítő termékek népszerűségének számos oka van. Csak néhányat kiemelve közülük: az öngyógyítási törekvések térnyerése, a hivatalos medicina iránti bizalomvesztés, a jól hangzó ígéreteket felsorakoztató, ám gyakran megtévesztő reklámok, és a könnyű hozzájutás. Egy a teljes magyar felnőtt lakosság körében végzett, országos mintán reprezentatív, azaz statisztikailag megbízható kutatás szerint a betegek, fogyasztók fejében még mindig összemosódik a gyógyszer és nem gyógyszer fogalma: az étrend-kiegészítők jelentős részét az emberek bevizsgált gyógyszernek vélik. Ennek feltehetően több oka van. Jelen írásban megpróbáljuk tisztázni azokat a fél információkat, amik ezt a jelenséget fenntartják és erősítik.

Lehetséges okok és a tények

Egyrészt, mivel ezeknek a termékek nagy része elérhető a patikában, a fogyasztóban nem merül fel minőségi kérdés még akkor sem, ha a valóságban nincsenek benne azok az összetevők, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a termék működjön.

Ettől függetlenül, de ezt a hozzáállást erősítve, napjaink reklámáradatában nagy arányban jelennek meg az olyan hirdetések, amelyek veszélyt jelentenek a fogyasztókra, mert betegségmegelőző, gyógyító hatást tulajdonítanak olyan, nem gyógyszerként engedélyezett termékeknek (étrend-kiegészítők, élelmiszerek, kozmetikumok, e kategóriákba nem sorolt egyéb termékek), amely azoktól nem várható el. Ezen készítmények megjelenésükben gyakran a gyógyszerekre emlékeztetnek, hiszen tabletta vagy kapszula formában, színes dobozba csomagolva, védjegyzett néven kerülnek a boltokba, a web-áruházak virtuális polcaira vagy a csomagküldő szolgálatok áruválasztékába. Összetételük el is tér a hagyományos élelmiszerekétől, viszont nem tartoznak a gyógyszer kategóriába sem, mivel nem felelnek meg az e termékekkel szemben támasztott szigorú jogszabályi követelményeknek (bizonyított hatékonyság, garantált minőség, ártalmatlanság). A gyógyszerek esetében a hatásosságot, a minőséget és relatív ártalmatlanságot klinikai vizsgálatokkal kell igazolni, ha ez nem történik meg, étrend-kiegészítőről beszélünk.

A tudományos közléseknek, új eljárások hirdetésének először nem a napi sajtóban, a televízióban vagy az interneten kell megjelenniük, hanem szakfolyóiratokban. Sok esetben azonban az ilyen termékeket reklámozó hírek vagy kezdetleges kutatási eredményeket közölnek vagy nem bizonyított hatékonyságú terápiákat hirdetnek. Ezt a régóta ismert és jogszabályban is megjelenített elvet rendszeresen megsértik a jogellenes gyakorlatot űzők. Ez a magatartás – esetenként változó módokon – felvetheti a tisztességtelen előnyszerzés, a megalapozatlan reménykeltés, a betegek súlyos félretájékoztatása, a jogellenes reklámozás, sőt a toborzás tényállását is. A fals információk leginkább a daganatos betegségben, illetve más krónikus, gyógyíthatatlan vagy nehezen gyógyítható betegségben szenvedőket vezethetik félre, késztethetik indokolatlan kockázatvállalásra, hiszen a gyártón kívül senki sem tudja, hogy mi van a termékben.

A gyógyhatás igazolásához alapos, a terméknek az emberi szervezetre gyakorolt minden hatására és mellékhatására kiterjedő kísérletsorozatot kell végezni, a készítményt laboratóriumi körülmények között kell tesztelni. Ezt követően az eredményeket az orvostudomány képviselőinek kell elemezni, és arról ekként megalapozottan szakvéleményt adni. Ezeknek a szereknek nagy része nem kerül ilyen alapos tudományos vizsgálat alá. Általában olyan vizsgálatokat végeznek ezekkel a szerekkel, amik a tolerálhatóságot vizsgálják, azaz bemérik, hogy egy átlagos emberi szervezet az adott szerből mekkora dózist, adagot tud kockázatmentesen megemészteni.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy egyetlen ténylegesen klinikailag bevizsgált étrend-kiegészítőnek sem lehet gyógyhatása: ha lenne, akkor az nem étrend-kiegészítő lenne, hanem gyógyszer. Ebben az esetben pedig tilos lenne élelmiszerként orvosi felügyelet nélkül bárki számára árulni, pontosan fel kellene tüntetni mely területen alkalmazható, s milyen tudományos bizonyítékokkal alátámasztott hatással és mellékhatással rendelkezik.

Azzal, hogy valaki be nem vizsgált étrend-kiegészítőt fogyaszt, önmagában még nem is lenne baj egészen addig, amíg a kiegészítőnek szánt terápia nem megy az orvosi kezelés rovására, illetve nem okoz több kárt, mint hasznot a beteg szervezete számára.

Ezeknek a szereknek a használata, mint minden másé is, kockázatokkal jár, de ezek többnyire épp a klinikai vizsgálatok hiányából erednek: hiteles vizsgálatok híján senki sem tudja megmondani, hogy egy adott rákbetegség adott stádiumában lévő, különféle gyógyszerekkel kezelt beteg számára mit hozhat egyik vagy másik kereskedelmi forgalomban árult termék kontroll nélküli használata. Amíg az minden gyógyszerről pontosan tudható, hogy kinek tanácsolt és kinek nem, mekkora eséllyel járul hozzá a javuláshoz, milyen mellékhatásokat okozhat és milyen kockázatokat hordoz, az étrend-kiegészítőkről nincsenek efféle információk, az esetek egy jelentős részében senki sem tudja még csak azt sem megmondani, hogy mit rejtenek a dobozok.

Emellett súlyos következményekkel járhat, ha egy termék valamelyik alkotórészét túladagolják, vagy ha a készítmény olyan “szennyezést” tartalmaz, amely a címkén nincs feltüntetve (2009 március elején Svédországban így okozta több ember halálát egy étrend-kiegészítő).

A kiegészítő termékek gyógyszerek mellett történő alkalmazása esetén felmerül még egy probléma, ez pedig a nem kívánt gyógyszerkölcsönhatások veszélye. A gyógyszerek és kiegészítő termékek közti kölcsönhatások a gyógyszerhatóanyagoknál ismert mechanizmusoknak megfelelően alakulhatnak ki. E vonatkozásban a leggyakrabban érintett gyógyszercsoportok a véralvadásgátlók, a központi idegrendszerre ható szerek, a cukorbetegség ellen ható gyógyszerek és a szív- és érrendszer gyógyszerei.

Gyakran olvasható a szóban forgó termékek címkéjén egy OÉTI szám, amit a gyártók szeretnék olyan szövegkörnyezetben feltüntetni, ami azt sugallja, hogy a terméket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet engedélyezte és bevizsgálta. De ez nem igaz, hiszen ezeket a készítményeket nem kell engedélyeztetni, és gyártásuk során sem érvényesek a gyógyszergyártás szigorú szabályai és követelményei. A termékek jogszabályi megfelelőségéért, biztonságosságáért és hatásosságáért csak és kizáróan a gyártó a felelős. Piacra kerülésük egyetlen feltétele, hogy a forgalmazó bejelentse a forgalomba hozatal tényét az OÉTI-nek.

Az OÉTI hivatalának a jelenlegi jogszabályok alapján nincs joga és lehetősége termékek forgalmazását megtiltani. A hatályos jogszabályi keretek között megpróbálnak a lehető legtöbbet tenni a fogyasztók biztonságáért. A hatóság szakemberei a benyújtott dokumentumok és a rendelkezésére álló tudományos háttér információk alapján értékelik a termék megfelelőségét, a fogyasztó egészségére gyakorolt lehetséges hatásait, azaz ártalmatlanságát, alkalmazhatóságát. Amennyiben úgy ítélik meg, hogy a termék nem felel meg a vonatkozó rendeletek előírásainak, összetétele alapján káros lehet a fogyasztó egészségére, nyilvántartásba veszik ugyan, de értesítik a bejelentőt – és ezzel egy időben az illetékes piacfelügyeleti hatóságot, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot (ÁNTSZ) is -, hogy a termék nem állta ki a próbát. Viszont a fogyasztók egészségét nagy valószínűséggel veszélyeztető étrend-kiegészítők piacról történő kivonását az ÁNTSZ rendelheti el. Mivel a forgalomba hozatallal kapcsolatos bejelentést legkésőbb a piacra helyezés napján kell megtenni, előfordulhat, hogy a rendeleteknek nem megfelelő összetételű, potenciálisan veszélyes termék már a piacon van, mire kiderül, hogy fogyasztását jobb elkerülni, és hetek telhetnek el addig, amíg forgalmazását betiltják. Az európai egységes piacon, különösen a határokon átívelő internetes kereskedelem korában lehetetlen teljes mértékben távol tartani a hazai piactól a nem megfelelő minőségű árukat. A forgalmazók lépéselőnyben vannak a hatóságokkal szemben, azaz betiltásra, figyelmeztetésre jellemzően már az után kerül sor, hogy egy adott termék veszélyeit a fogyasztók is észlelték vagy elszenvedték.

Amint arra a Gazdasági Versenyhivatal is felhívta a figyelmet a közelmúltban, nem tekinthetők bizonyítéknak egy adott termékkel kapcsolatos pozitív terméktapasztalatok, a betegektől és kezelőorvosaiktól származó vélemények. Miért fontos ez? Azért, mert a termékek hirdetéseiben gyakran arra hivatkoznak, hogy egyik vagy másik betegnek milyen pozitív változást hozott az életében az adott szer, s az internetes fórumbejegyzésekben is rendre feltűnnek olyan emberek, akik dicsérik egyik vagy másik készítményt. A konkrét beteg ismerete nélkül – ha feltételezzük, hogy valódi beteg a bejegyzés írója – természetesen nem vonható kétségbe, hogy neki valóban javult az állapota, ám azt nem lehet tudni, hogy mi okozta a kedvező változást, hiszen a többség szerencsére ugyanúgy részt vesz az onkológiai kezelésekben, mint azok, akik nem próbálkoznak alternatív szerekkel. Ugyancsak csorbítja e beszámolók hitelességét, hogy negatív visszajelzéseket nemigen találni, holott nem életszerű, hogy egy készítmény a rák típusától, stádiumától, szövettani jellemzőitől, a páciensek különféle kísérőbetegségeitől függetlenül mindenkinek egyaránt javára válna. Ha valaki ezt állítja, az minimum kételkedésre ad okot.

Az utóbbi években az érdeklődés középpontjába kerültek az ún. bio-élelmiszerek, ismét felfedezzük a gyógynövények kedvező hatását. Számosan inkább alkalmaznak a gyógyszeres terápia helyett, vagy a mellett természetes eredetű készítményeket kisebb-nagyobb egészségügyi problémáikra. Sok kereskedő és gyártó állítja: étrendünk nem tartalmazza megfelelő mennyiségben a vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat és egyéb, a szervezetünk működéséhez szükséges (vagy éppen szükségtelen) anyagokat. Ezen állítások szerint csak és kizárólag az ő termékeikkel tudjuk pótolni ezt a hiányt. Szintén gyakorta hangoztatott – ám tudományos eredményekkel nem megfelelően alátámasztott – állítás, hogy ételeink ásványi anyag- és vitamin tartalma az elmúlt évtizedekben olyan mértékben csökkent, ami mindenki számára indokolttá teszi ezek pótlását. Ne dőljünk be ezeknek! Bár az utóbbi állításnak van némi igazságtartalma, ugyanakkor nem veszi figyelembe a friss, illetve fagyasztott zöldségek-gyümölcsök, és más élelmiszerek hozzáférhetőségének javulását. Tudományos vizsgálatok szerint a kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozás biztosítja a szervezet egyensúlyi állapotához, élettani működéséhez szükséges tápanyagokat (fehérje, szénhidrát, zsír, vitamin, ásványi anyag, élelmi rost) és a biológiailag aktív összetevőket is. Ez alól speciális állapotok jelentenek kivételt, így egyes betegségben szenvedő emberek számára fontosak lehetnek a vitaminok, ásványi anyagok megfelelő pótlása, de ezek kizárólag egyénre szabottan, dietetikus vagy orvos szakember kontrollja mellett működhetnek. Ennek ellenére az „alternatív” gyógymódokat hirdető guruk azt javasolják, hogy táplálékunk lehetőség szerint sok antioxidánst tartalmazzon, sőt vegyünk magunkhoz antioxidáns hatású táplálék-kiegészítőket is. A legújabb klinikai tapasztalatok szerint – különösen daganatos betegeknek – ezek azonban többet árthatnak, mint használnak. A következőkben összefoglaljuk a különböző vitaminok és antioxidánsok hatásait, illetve az „immunerősítés” fogalmáról is beszélünk.

Vitaminok

A fejlett országokban átlagosan a felnőtt lakosság 30-50 százaléka fogyaszt mesterségesen előállított multivitamin-készítményeket és egyéb vitamintartalmú táplálék-kiegészítőket.

Szervezetünk megfelelő működéséhez és jó közérzetünkhöz többek között a megfelelő vitamin szint is hozzájárul. Nélkülözhetetlen funkciókat töltenek be szervezetünkben a vitaminok, ezek (is) felelnek az immunrendszerünk működéséért, a szemünk egészségéért, sejtjeink regenerálódásáért, a véralvadásért, csontjaink és fogaink tartósságáért. Van olyan vitamin, amely több mint száz feladatot lát el.

A természetes forrásból származó vitaminok hasznosulása jobb, mint a mesterséges formáké, de a mesterséges és természetes vitaminok túlzott bevitele - kifejezetten a zsírban oldódóké - egyaránt káros a szervezet számára. Erre az A vitamin példáját hozzuk fel, de túladagolás veszélye a mesterséges E-, D-, C- és B vitamin esetében is fennáll.

Az A-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, a szervezet hosszú távon képes raktározni. Főbb forrásai az állati eredetű táplálékok közül a tej, a máj, a vese, a tojássárgája, előanyaga növényi eredetű táplálékokkal vihető a szervezetbe, például: sárgarépa, brokkoli, spenót, sóska, tök. Átlagos felnőtt esetében kiegyensúlyozott táplálkozás mellett nincs szükség extra bevitelre.

Az A-vitamin túlzott bevitele akut és krónikus tünetekben egyaránt megnyilvánul. Az akut tünetek elég változatosak lehetnek, hányinger, hányás, idegesség, idegrendszeri eltérések, hasi fájdalom, látászavar, fejfájás, izomgyengeség, étvágytalanság jelentkezhet. Krónikus túladagolás esetén a legjellemzőbb tünetek az étvágytalanság, hajhullás, a nyálkahártyák kiszáradása, az ajkak bőrének kiszáradása, berepedezése, fejfájás, általános gyengeség, álmatlanság, vérszegénység, csont- és ízületi fájdalom, hasmenés, hámló bőr. Súlyos formákban májbetegség, súlyos idegrendszeri eltérések is jellemzőek. Természetesen a felsorolt tünetek nem alakulnak ki törvényszerűen minden esetben, többféle kombinációban jelentkezhetnek.

Antioxidánsok

Antioxidánsoknak összefoglaló néven azokat az anyagokat tekintjük, amelyek reakcióba lépnek és semlegesítik az olyan úgynevezett szabad gyököket a szervezetben, amelyek sejt- és DNS-károsodást okozhatnak, s ezzel különféle betegségeket, így rákot is kiválthatnak. Antioxidánsokat maga a szervezet is termel, másrészt a tápanyagok révén jut hozzá azokhoz. A hatóanyagokat a növények a maguk védelmére használják, de ezek hatását táplálkozásunk révén mi is felhasználhatjuk a környezeti károk ellensúlyozására.

A gyümölcsök, gyümölcslevek és a tea antioxidáns hatását sok kutatás bizonyította. A hatóanyagok a sütőtöktől a brokkolin át a bogyós gyümölcsökig szinte mindenben előfordulnak, a sárgabarack, a sárgadinnye, a paradicsom vagy a spenót egyaránt előnyös élettani hatással bírnak. Antioxidáns hatásúak a különböző vitaminok: a májban, tojásban, margarinban nagyobb koncentrációban található A-vitamin, a paprikában, bogyós gyümölcsökben, kiviben lévő C-vitamin vagy a növényi olajokban, dióban, magvakban fellelhető E-vitamin. Ide sorolhatók a halakban, teljes kiőrlésű gabonákban megtalálható nyomelemek is, mint például a cink, a réz, a szelén.

Itt is fontos kiemelni, hogy kiegyensúlyozott étrenddel nemcsak az egészséges, hanem számos esetben a beteg szervezet is elegendő mennyiségű vitaminhoz, ásványi anyaghoz juthat. A túlzott antioxidáns bevitel közel sem biztos, hogy elősegíti az állapotjavulást. Léteznek ugyanis olyan kemoterápiás folyamatok, amelyek éppen szabad gyököket generálnak a szervezetben, s ezáltal fejtik ki daganatpusztító hatásukat.

Immunerősítés

Az ember nap, mint nap hallja a rádióban, vagy a tv-ben a különböző reklámokból, miszerint egyes táplálék-kiegészítők erősítik az immunrendszert. Ezek a szerek – mint ahogyan az egészséges táplálkozás és életmód is – a szervezet egészére lehetnek jó hatással, de olyan termék, amely bizonyíthatóan az immunrendszert erősíti, még nem született. Ha lesz is ilyen szer egyszer, nem valószínű, hogy azt bárhol meg lehet majd vásárolni, ugyanis ezek a szerek autoimmun folyamatokat (a szervezetet saját maga ellen ható immunrendszerén alapuló betegségeket) kiválthatnák vagy erősíthetnék.

Az immunrendszernek nincs központi szerve, mint más élettani működések esetében a gyomor, a máj vagy a vese, hanem test szerte jelen van. Ebből következően az immunrendszert önmagában nem lehet erősíteni sem. Az immunerősítő kifejezésnek orvosi szempontból nincs értelme, az csak a különféle termékek marketingjében egy sajnos közkedvelt és bevált szóhasználat.

Összefoglalás és jó tanácsok betegeknek

Óriási bizonytalanság jellemzi a célzottan a súlyos betegséggel szembenéző betegeknek kínált étrend-kiegészítők piacát. A termékek döntő többségéről nincsenek orvosilag megbízható információk, nem végeztek velük tudományos klinikai vizsgálatokat, amelyek alapján a doktorok megalapozottan véleményt formálhatnának.

Lehetőleg ne fogyasszon többféle, azonos hatóanyag tartalmú készítményt egyidejűleg. Ha mégis, akkor fokozottan ügyeljen a túladagolás elkerülésére, illetve ne vásároljon, ne szedjen az ön számára teljesen ismeretlen, több esetben csodahatásúnak titulált összetevőket tartalmazó étrend-kiegészítőket. Az étrend-kiegészítők előnyösen hathatnak szervezetünk működésének egyensúlyban tartására, viszont különösen a biológiailag aktív komponenseket tartalmazó szerek gyakran jelentős élettani hatást fejthetnek ki, ezért ha Ön nem egészséges, valamilyen gyógyszert szed, akkor különös figyelemmel kell lennie az ilyen készítmények fogyasztásánál. Az a legjobb, ha a fogyasztás megkezdése előtt kikéri kezelőorvosa tanácsát. A természetes eredetű termékeke sem mindig ártalmatlanok, a természetből származó anyagok is lehetnek mérgezőek, károsak a szervezetre. A gyógynövények megfelelő használata előnyös lehet szervezete egyensúlyának megtartásához, azonban ne felejtse el, hogy ezeknek mellékhatásai is lehetnek.

Természetesen nem lehet egy kalap alá venni minden terméket, hiszen azok között vannak régóta ismert, jól bevált, szigorú minőségbiztosítási rendszerben előállított és korrekt módon forgalmazott készítmények, amelyek megfelelő alkalmazása nem veszélyes. Az ellenőrizetlen összetételű vagy túl sokat ígérő termékektől ugyanakkor bölcsebb óvakodni.

Mivel az étrend-kiegészítőkről nem áll rendelkezésre teljes és közhiteles adatbázis, így marad „próba-szerencse” alapon meghozott döntések sokasága, ami az egészségügyi kockázatok mellett sok esetben nagy anyagi teher is a családok számára – a hatás pedig kiszámíthatatlan.

1. Ne vásároljon, ne szedjen teljesen ismeretlen, netán csodahatásúnak titulált összetevőket tartalmazó étrend-kiegészítőket!

2. Ne fogyasszon többféle, azonos hatóanyag tartalmú készítményt egyidejűleg. Ha mégis ezt teszi, fokozottan ügyeljen a túladagolás elkerülésére!

3. Ne fogyasszon hosszú távon, napi rendszerességgel olyan étrend-kiegészítőket, amelyekben a vitaminok, ásványi anyagok mennyisége lényegesen meghaladja az ajánlott napi bevitelt!

4. Az étrend-kiegészítők – különösen a biológiailag aktív komponenseket tartalmazók – gyakran jelentős élettani hatást fejthetnek ki, ezért ha Ön nem egészséges vagy gyógyszert szed, akkor különös figyelemmel kell lennie az ilyen készítmények fogyasztásánál.

5. A gyógynövények megfelelő használata előnyös lehet szervezete egyensúlyának megtartásához, azonban ne felejtse el: aminek hatása lehet, annak mellékhatása is lehet.

6. Ne fogadja el, hogy ami természetes eredetű, az biztosan hasznos és ártalmatlan! A természetből származó anyagok is lehetnek mérgezőek, károsak a szervezetre – a mérgező termések és gombák is a természet ajándékai.

7. Ne veszítse el a logikáját! Ha egy termék (gyógyfű, tea, vitamin, stb.) olyan erős hatással rendelkezne, hogy képes lenne megszüntetni egy agresszív rákbetegséget, valószínűleg nem lehetne recept nélkül bárki számára megvásárolni, hiszen az életveszélyes volna.

8. Nincs univerzális gyógymód: ha valamiről azt állítják, hogy egymástól alapvetően különböző betegségekre (cukorbetegség, szívproblémák, vérnyomás, asztma, allergia, rák…) egyaránt hatásos, kételkedjen ebben!

9. Ne engedjen a pszichológiai nyomásnak! A termékbemutatók koreográfiája tudatosan felépített kommunikációs trükkök sorozatán alapul. E rendezvényeken nem véletlenül akarnak azonnali döntést és vásárlást kicsikarni a jelenlévőktől. Szándékosan nem hagynak időt az átgondolásra, a független véleménykérésre.

10. Az étrend-kiegészítők olykor előnyösek lehetnek, azonban nem csodaszerek, az ilyen készítmények hatásossága gyakran kérdéses. Soha ne helyettesítse az orvosa által ajánlott hagyományos kezelési eljárást étrend-kiegészítővel!

11. Vásárlás előtt kérje ki kezelőorvosa tanácsát. Ne tartsa vissza Önt az orvosa tájékoztatásától az attól való félelme, hogy orvosa esetleg nem fog egyetérteni Önnel.

12. Ne lepje meg, ha orvosa nem tud érdemben nyilatkozni egy termékről: több ezer étrend-kiegészítőt árulnak, döntő többségükről nincs orvosilag értékelhető tanulmány. De tudjon róla orvosa, ha Ön szed valamit!

13. A készítmények magas árai és minőségük, előállítási költségük között gyakran semmilyen kapcsolat sincs. A magas árral a forgalmazók sokszor a termék hatásosságát szeretnék sugallni, ilyenkor a drágaság nem a hatékonysággal, hanem az üzleti haszonnal arányos.

14. A kifejezett hiányállapotokat leszámítva a kiegyensúlyozott, vegyes étrend biztosítani tudja a szervezet számára a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat. Ha szedünk is valamit, ne a hirdetésekre alapozva válasszunk!

A cikk a Rákgyógyítás, a Daganatoserek.hu és a Ráksejtstop portálokon megjelent, onkológus szakorvosok által lektorált cikkek alapján készült.